A vásárlók világszerte egyre többet hajlandóak költeni egészséges termékekként forgalmazott élelmiszerekért. Az Euromonitor kutatásai alapján az ilyen élelmiszerek eladása 2017-re meghaladhatja az ezermilliárd dollárt. Mindemellett a vásárlók egyre tudatosabbak azzal kapcsolatban, hogy mit tartanak egészségesnek. Jobban odafigyelnek az ételek összetételére, tisztában vannak a koleszterein és a vércukorszint fogalmával.

Azonban egyre több ellentmondásos információt kapunk a divatos diétákkal és élelmiszerekkel kapcsolatban és ezek környezetre gyakorolt hatása is kétséges. A vegetáriánusoknak rossz hír lehet, hogy egy neves amerikai egyetem kutatása alapján a saláta fogyasztás akár háromszor több üvegház hatású gáz kibocsájtásához vezethet, mint amennyit a bacon szalonna fogyasztása okozhat. Az energia felhasználás, víz fogyasztás és üvegház hatású gázok kibocsájtása kalória számhoz viszonyított mértékének szempontjából sok zöldség termelése károsabb lehet mint a húsok fogyasztása. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy több húst kell fogyasztanunk, de megkérdőjelezheti a most divatos vegán életmód környezetre tett pozitív hatása mellett érvelőket.

 A manapság divatos egészséges élelmiszerek közül sokat külföldről importálnak, ráadásul számos ilyen superfood-ot kifejezetten egzotikus, távoli országokban termelnek. Ilyen például a acai bogyó, a quinoa, vagy a chia mag. A quinoa világpiaci ára 2006 és 2014 között megháromszorozódott. Ezek a természetes ételek „superfood”-ként vannak népszerűsítve magas antioxidáns és fitonutriens tartalmuk miatt, emellett egzotikus származásuk is vonzerejüket erősíti. A boltok polcain találhatunk akár az Andokból, vagy a Himalájáról származó termékeket is. Az előbb említett quinoa esetében például a termelés 80%-ban még ma is Peruból és Bolíviából származik. Ennek a néha már talán erőltetett marketing stratégiának köszönhető a superfood-oknak rendkívül pozitív megítélése.

De az igazság valószínűleg ennél sokkal árnyaltabb. Superfood-ok fogyasztása igaz, hogy javíthat egészségi állapotunkon és közérzetünkön, azonban ezek ipari méretű termelése és szállítása nagy mértékű szén-dioxid kibocsájtással jár. A kereslet megnövekedése sok helyen az erőltetett termeléshez és ez által a termőföldek kifárasztásához, erdők kivágásához és a természetes ökoszféra sérüléséhez vezethet. Az ipari termelésre való átállásra jellemző a vegyszerek használatának bevonása és a génmódosított növények elterjedése is, amik visszavághatnak, mivel ronthatják a superfood-ok „tiszta” élelmiszerkénti megítélését. Ezzel egy időben a megnövekedett kereslet akkora ugrást eredményezhet az árakban, hogy a helyi lakosság már nem tudja megengedni magának, hogy a már évszázadok óta fogyasztott, tradicionális ételeket megvegye. 

Tehát, amikor az egészséges táplálkozás felé elköteleződünk érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni. Próbáljuk megtalálni a lokálisan beszerezhető alapanyagokat, így gondolva Földünk „egészségére” is.

Forrás:

http://blog.euromonitor.com/2012/11/health-and-wellness-the-trillion-dollar-industry-in-2017-key-research-highlights.html

http://www.dw.com/en/are-superfoods-all-good-for-you-and-the-environment/a-19443261

http://www.independent.co.uk/news/science/vegetarian-diet-bad-for-environment-meat-study-lettuce-three-times-worse-emissions-bacon-a6773671.html

http://www.forbes.com/sites/nancygagliardi/2015/02/18/consumers-want-healthy-foods-and-will-pay-more-for-them/#519208be144f

https://www.theguardian.com/environment/2013/jan/25/quinoa-good-evil-complicated